MINDSZENTY JÓZSEF (1892 - 1975)
BÍBOROS ÉLETTÖRTÉNETE KÉPEKBEN
Mindszenty imádság
Urunk, Istenünk engedd, hogy egyre többen kövessük Mindszenty bíboros életpéldáját;
hogy a magyarság körében egyre több legyen az imádságos ember;
a szenvedéseivel is engesztelő ember;
az Istenhez, Egyházhoz, Hazához mindhalálig hűséges ember;
a szabadságjogokat minden körülmények között tisztelő ember;
a tevékeny szeretetben Krisztus igazságát megélő ember,
hogy ily módon gyarapodjon, erősödjön Pannonia Sacra,
vagyis az Isten törvényei szerint élni akaró magyarok nagy családja,
a szentül élni akaró magyarok határokat nem ismerő közössége.
Ámen.
- 1892. március 29.
E napon született Mindszenty (eredeti nevén Phem) József a Vas megyei Mindszenten, szülei földművesek voltak, apját Pehm Jánosnak, anyját Kovács Borbálának hívták, mintegy 20 holdnyi birtokon gazdálkodtak.
- 1915. június 12.
A szombathelyi egyházmegye teológiai főiskolájának elvégzése után pappá szentelte megyéspüspöke, gróf Mikes János a szombathelyi székesegyházban.
- 1917. február 1.
Másfél éves felsőpatyi káplánság után (ott fejezte be ,,Az édesanya'' című könyvét) a zalaegerszegi állami főreálgimnázium hittanáraként kezdte meg tevékenységét, mellette osztályfőnök és latintanár is volt.
- 1918 - 19
A Keresztény Szociális Néppárt egyik helyi szervezőjeként és vezetőjeként tűnt ki. Megalapította és szerkesztette a Zala megyei Újságot.
- 1919. február 9 - 1919. május 18.
Szombathelyen őrizetbe vették ellenforradalmi tevékenység vádjával. A letartóztatásból a Tanácsköztársaság idején szabadult, s ezt követően szülőfalujában tartózkodott.
- 1919. október 1.
Huszonhét éves korában plébánosi kinevezést kapott a 16 ezer fős zalai megyeszékhely és a hozzácsatolt öt filiális község ellátására. A rendkívül tevékeny Pehm apátplébános fontos szerepet játszott a helyi zalaegerszegi közéletben és a hívők körében.
27 évet töltött Zalaegerszegen, ez alatt 19 templomot, köztük a ferences templomot és kolostort, 7 plébániaépületet, 9 miséző helyet, 12 iskolát építtetett, köztük a Notre Dame nővérek anyaházát és tanítóképzőjét, elemi és polgári iskoláját, évente 34 tehetséges fiatal taníttatását vállalta, 35 férőhelyes szeretetotthont alapított.
- 1942. február
Megváltoztatta családnevét, szülőfaluja iránti tiszteletből Mindszentyre.
- 1944. március 4.
XII: Piusz pápa veszprémi püspöknek nevezte ki.
- 1944. március 25.
Az esztergomi bazilikában szentelték püspökké.
- 1944. október 31.
Személyesen adta át a nyilas kormánynak a "Dunántúl főpásztorainak memoranduma" címet viselő iratot, melyben az ország elpusztítása és a zsidóüldözés ellen emeltek szót.
- 1944. november 27.
Mindszenty József veszprémi püspököt másodszor is letartóztatták.
- 1944. december 23.
Nagy csendőri fedezettel átszállították a sopronkőhidai fegyházba 26 pappal és kispappal együtt, majd december 29-én átvitték Sopronba.
- 1945. április 1.
A szovjet csapatok bevonulásakor szabadult.
- 1945. szeptember 8.
XII. Piusz pápa esztergomi érsekké és hercegprímássá nevezte ki.
- 1945. december 8.
Mindszenty első találkozása XII. Pius pápával, aki leírhatatlan atyai kedvességgel fogadta.
- 1946. február 21.
A Szentatya bíborossá nevezte ki, az új bíbornoki kalapot az "Éljen Magyarország!" magyar szavak kíséretében tette a fejére, majd hozzáfűzte: "A 32 közül te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot!"
- 1947. június 18-22.
Mindszenty bíboros részt vett Kanadában az ottawai Mária-Világkongresszuson, amely nagy hatást gyakorolt rá, és felötlött benne egy hazánkban megrendezendő Boldogasszony-év terve.
- 1947. augusztus 15 - 1948. december 8.
Az Esztergomban megnyitott nagysikerű Boldogasszony-év ünnepségein és zarándoklatain szerte az országban összesen 4.600.000 hívő vett részt.
- 1948. december 26.
Édesanyja jelenlétében hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény és valutaüzérkedés gyanúja alapján őrizetbe vették és letartóztatták.
A házkutatás után elé tett jegyzőkönyvet nem írta alá. A hírhedt ÁVH-központba vitték az Andrássy u. 60-ba, és megkezdték kínzását és kihallgatását.
- 1949. február 3-8.
Az ellene lefolytatott koncepciós perben Mindszentyt életfogytig tartó fegyházra ítélték. Az utolsó szó jogán békét kért az egyháznak, a magyar államnak és a lelkének.
XII. Piusz pápa pár nappal később kiközösített mindenkit, aki részt vett Mindszenty elítélésében.
- 1949 szeptembere
Mindszenty bíborost ettől kezdve a főváros VIII. kerületében, a Conti utcai fegyházban tartották őrizet alatt.
- 1955 júliusa
Betegsége és a hatalmas külpolitikai nyomás hatására házi őrizetbe került, előbb Püspökszentlászlón, majd a felsőpetényi Almássy kastélyban.
- 1956. október 30.
A bíboros az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörése után szabadult fogvatartásából. Másnap Budapestre érkezett. Azonnal tárgyalásokat kezdett az egyházi és állami vezetőkkel, külföldi delegációkat fogadott, rádióbeszédeket mondott.
- 1956. november 4.
A szovjet csapatok beözönlését követően az amerikai nagykövetségen kért és kapott menedéket. A magyar hercegprímás közel 15 éven át tartózkodott a követségen.
- 1960. február 5.
Meghalt édesanyja, Pehm Jánosné, Kovács Borbála.
- 1971. szeptember 28.
Mindszenty bíboros a Vatikán és a magyar állam között létrejött megállapodás nyújtotta lehetőség következtében elhagyta Magyarországot. Szabadulása után felkereste VI. Pál pápát, majd a bécsi Pázmáneumba költözött, ahol élete hátralevő éveit töltötte.
- 1972. szeptember 17.
Először zarándokolt el, mint száműzött, Máriazellbe.
- 1975. május 6.
83 éves korában elhunyt Mindszenty bíboros. Holttestét Mariazellben helyezték el.
Így írt végakaratában: "Amikor Mária és Szent István országa felett lenyugszik a moszkvai hitetlenség csillaga, holttestemet vigyék az esztergomi bazilika kriptájába."
- 1991. május 1.
Megkezdődött sírja feltárása, hamvait május 4-én hívők tízezreinek jelenlétében helyezték végső nyughelyére, az esztergomi bazilikába.
- 2012
Mindszenty bíboros teljes jogi, erkölcsi és politikai rehabilitációja megtörtént a magyar állam részéről.
"Mártír volt, aki csodálatos helytállással viselt el testi és lelki szenvedéseket egyházához és népéhez mindvégig kitartó hűségében.
Korszakunknak, egy olyan korszaknak a vértanúja, amelyben új mártírtípust teremtett az ideológiai és politikai okokból támadt vallásüldözés...
Tisztelettel és nagyrabecsüléssel hajlunk meg ez előtt a modernkori vértanú előtt..." (König bécsi bíboros-érsek temetési prédikációjából)
Forrás:
Mindszenty József: Emlékirataim. Helikon Kiadó, Bp., 2015